Ernelláék Farkaséknál

„Megpróbálunk magunkról beszélni. A vágyainkról, a kételyeinkről, a szorongásainkról. A hétköznapjainkról, a családról, a gyerekekről, a szüleinkről. Talán ha magunkról beszélünk, sok mindenki másról is beszélünk. Nem vagyunk különlegesek. A problémáink hasonlóak. A dolgok itt vannak körülöttünk csak meg kell ragadni őket, és elmesélni valahogy. Filmen vagy levélben, buszmegállóban vagy telefonon, mindegy. Most színházban. Hagyjuk a formaságokat, csak beszéljünk, mondjuk el, amíg tudjuk, amíg lehet. Adjunk hírt egymásnak, egymásról.” (Hajdu Szabolcs)

Ernella, Albert és 10 éves kislányuk, Laura egy évvel ezelőtt a jobb megélhetés reményében elhagyják az országot, de Skóciában nem boldogulnak, ezért hazajönnek. Az éjszaka közepén beállítanak Ernella nővéréhez, Eszterhez. Eszter férjével, Farkassal és 5 éves kisfiukkal, Brúnóval jobb egzisztenciális körülmények között élnek Ernelláékkal szemben, akik komoly anyagi problémákkal küzködnek. A két család között soha nem volt igazi összhang. Ezt csak Eszterék érzik, Ernelláék szeretnek Eszteréknél lenni, pedig semmiben sem értenek egyet. A kérdés, hogy a két család hogyan és meddig tudja elviselni egymást Eszterék albérletében.

Hajdu Szabolcs (1972, Debrecen) film- és színházrendező, forgatókönyvíró, színész. Fehér tenyér és Bibliothèque Pascal című alkotásait Magyarország Legjobb idegennyelvű film Oscar-díjra nevezte. Válogatott filmográfia: Délibáb (2014), Bibliothèque Pascal (2010), Off-Hollywood (2007), Fehér tenyér (2006), Tamara (2004), Macerás ügyek (2001). Szerzői előadások: Ernelláék Farkaséknál (Maladype Színház, 2015), Békeidő (Csiky Gergely Állami Magyar Színház, 2013), Ne kíméld, akiket szeretsz! (Forte Társulat, 2010), Tamara (Stúdió K, 2002).

A 2001-ben alakult, állandó társulattal és alkotótársakkal működő Maladype Színház ún. független színház, melynek társulata kizárólag pályázati forrásokból tartja fenn magát. Függetlensége azonban nemcsak szervezeti formájának, hanem szellemiségének és a színházról alkotott elképzeléseinek is lényege. A Maladypére jellemző sajátos színházi nyelv és gondolkodás, legfőképpen a koncentrált műhelymunkára, az intenzív színészi együttlétre és a közönséggel való folyamatos kommunikációra épít. A Maladype Színház Balázs Zoltán rendező-művészeti vezető irányításával létrehozott előadásai, melyek kitartóan vizsgálják a színház különleges minőségeit, komoly szakmai visszhangot kiváltó, új színházi nyelvvel kísérletező produkciók, melyeket a szakma és a közönség jelentős díjakkal honorált, és amelyek a Maladype társulatát a hazai és a nemzetközi színházi élet egyik legizgalmasabb és legszínvonalasabb független formációjává tették.