A Horváth Csaba által rendezett Peer Gynt az erdélyi színházfogyasztók számára szokatlanul hathat, hiszen ritkán láthatunk olyan előadásokat, ahol a díszletvilág jelentős részét a vetített képek teszik ki.

A vászonra vetített Gudbrand völgyet ma aszfaltos utak szelik át. A térből kimaradak a tárgyak. Üres. Középen Peer (Balázs Attila) rohan. 
 

Horváth Csaba nem játszik a „ráosztás" jól bevált elvével. Zarnóczai Gizella, habár elismert táncos, prózai szerepet kap. A néző hiába vár lélegzetelállító mozdulatokat, Åse szerepét nem csak ebből lehet megteremteni. A mozdulatlan test egy hintaszékben sokkal erősebben hat, mint egy túlkoreografált haláltánc.

Továbbgondoltuk Henrik Ibsen darabját. Mi történne, ha Peer Gynt ellátogatna Temesvárra? Vajon tudná, hogy néz ki egy színház, kik élnek ott és mi a dolguk? Esetleg szeretne császár lenni? Vagy a címszerepre pályázna? 

Pár napja olvastam Henrik Ibsen Peer Gynt című drámáját, és látva ezt a darabot Horváth Csaba rendezésében, felmerült bennem pár kérdés a színészi játékkal és a szöveghasználattal kapcsolatban.

Nézőket kérdezünk előadás előtt és után. Ezúttal a HhouAka(A) Méhcsípés című előadás kapcsán faggattuk a temesvári közönséget.