Blog 

Macsó férfiak és gyengéd érintések

Pászka Gáspár-Csongor

 

Mediterrán hangulatú zene fogad minket, amint belépünk a térbe. A díszlet jelentős része egy hajó alakú bárpult, amely mögött egy fekete táblán Dél-Európa térképe látható: Olaszországtól egészen Görögországig látjuk az országok körvonalait. Pár helység neve is olvasható ezen a térképen (például Lemnosz vagy Kolkhisz), amelyek fontos helyszínei voltak az argonauták utazásainak.
 

A szereplők folyamatosan folynak bele a történetekbe, melyeknek kerete az argonautáknak szervezett öt éves találkozó. Az előadásban hat férfi játszik, így női szerepeket is férfi színészek alakítanak. Az argonauták Argosz hajósai voltak, akik segítettek Iaszónnak elhozni az aranygyapjút. Az út során  Iaszón találkozik Médeiával, akit feleségül vesz. Az ezutáni történések képezik Euripidész drámájának a cselekményét.
 

Az eredeti drámából a rendező négy jelenetet tartott meg, amelyeket beépített a kerettörténetbe. Médeia története és a srácok sztorijai váltakozva találkoznak egymással. Akik nem rendelkeznek átfogó görög mitológia ismeretekkel, azok számára is élvezhető tud lenni az előadás, mert a rendező, Andrei Măjeri csak eszközként nyúl a darabhoz, hogy azon keresztül beszéljen férfitípusokról, mérgező családi környezetről vagy éppen a nemiség kérdéséről.
 

A különböző szereplők különbözőképpen emlékeznek vissza az argoszi útra, és máshogy alakult emiatt az életük is. Van, aki leszokott az ivásról és naplót vezet, egyesek pedig beletörődtek a nyugodt életbe, bárt nyitottak vagy csak lézengenek mindenfelé a világban. A történet a Médeia drámai ideje után zajlik. A srácok szörnyülködve beszélnek Médeia tettéről, míg az egyikük állítja, hogy biztosra látta őt a városban.
 

Médeia történetét szintén a férfi színészek játszák el, akiknek a játéka betekintést enged a mérgező családok életébe. Beszél a kiszolgáltatott férfiak helyzetéről, akik szintén kiszolgáltatottak lehetnek apjuknak, mint a hajósok Iaszónnak. De ugyanakkor a női szerepek játszása során a nők helyzetéről is sokat képes mondani az előadás. Médeia mindent megtett férjéért, segített neki az aranygyapjú megszerzésében, és vállalta érte a száműzetést, az mégis otthagyta őt. Feszültségét a gyerekein vezeti le, mérgében egy hatalmas kendővel csapkodni kezdi őket. A kiszolgáltatott gyerekek félelmükben azt se tudják hová meneküljenek anyjuk dühe elől. Iaszón megérkezésekor mégis anyjuk pártjára állnak. Apjuktól megalázó ajándékot kapnak, történetesen egy-egy pólót, amelyen a Gyerek 1 és Gyerek 2 felirat látható. A családját elhagyó apának ők sem számítanak igazán. Ez a gesztus mintha inkább a saját lelkiismeretének megnyugtatását szolgálná. Hallunk megrázó, családon belüli abúzusról is: az egyik színész összekuporodva, elrejtőzve, szégyenkezve meséli, hogy „Minasz bácsi” hogyan molesztálta.
 

A srácok szeretettel emlékeznek vissza Médeiára. Egyik visszaemlékezés közben mind a hatan meztelenre vetkőznek és megélik gyermekkori, kisfiús szabadságukat, amint egymásba karolva táncolnak és ugrándoznak. Majd egyszercsak, saját meztelenségükön megdöbbenve női, fekete csipkés hálóingeket öltenek magukra, hogy mint Médeia női kórusaként jelenjenek meg a következő jelenetben.
 

A színészek minden szerepet teljes profizmussal alakítanak, hol a komisz macsókat  látjuk, hol pedig az érzelmeiknek utat engedő srácokat.  Külön kiemelném Eduard Trifa Médeia alakítását: aki különböző női szerepeket mutat be Médeia alakján belül: hol erős, delejes feleség, hol pedig egy frusztrált, pusztító anya. Tarifa emellett kiváló egyszerűséggel hozta a visszafogott fiatal író karakterét is a történetben.
 

A buli végére újra a régi szép idők emléke járja át az argoszi exlegénységet, és még az is, aki a leginkább állította, hogy utálta az egész kalandot, bevallja magának, hogy élete legszebb időszaka volt. Szomorúság árad abból, ahogy lassan lekapcsolják a kocsma fényeit, kikapcsolják a tévét, majd mindenki megy a saját útjára.
 

Az előadás intim módon mutatja meg nekünk a traumák utáni járható utakat, ahogyan mindenki a maga módján próbál gyógyírt keresni. Van, aki élvezetek hajhász, más karrierépítésbe kezd, és van, aki például naplót vezet. Mégis szükség van a hozzánk közeli emberekre, hogy együttesen lehessen ezeket feldolgozni.





Collage Workshop with Benedek Levente


Benedek Levente is still working on pieces which can be included anytime in the COLL[AGE] exhibition - and he invites you to contribute with your own materials - posters, flyers, train passes, movie or theatre tickets, photos etc. - little snippets of moments carefully preserved in a drawer safeguarding memories which matter to us. 

WITH THE SUPPORT OF

MEDIA PARTNERS

ORGANIZER



300077 Timișoara, România
Str. Alba Iulia nr. 2

Tel.: 0256 434 814
Fax: 0256 494 029

www.tm-t.ro
www.teszt.ro

E-mail: tesztfestival2019@gmail.com